Várni és figyelni

Folyamatos mozgásban van az egyetem. A fiatal hallgatók rohannak egyik teremből a másikba, vagy nagy lendülettel a mindjárt induló buszukra igyekeznek, esetleg egy találkozóra, amiről már így is elkésett. Egyszerűen nincs egy nyugodt pillanata az embernek, mert az egyetem varázslatos közege nem engedi kizökkenteni abból a bizonyos körforgásból. Hát nem frankó?

Gondoljunk csak bele, hogy milyen élmények érhetik a diákokat, amikor két óra közötti 30 perces szünetben a terem előtt várakoznak. Nem kötelező az ajtó előtt szobrozni, de ha picit is késel akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy a következő 90 percet az első padok egyikében kell végig szenvedned. Ebből a szempontból célszerű (az óra kezdete előtt) minimum 5 perccel korábban megjelenni. Ebben a jelentéktelennek tűnő kis intervallumban is meghökkentő dolgokat tapasztalhat az ember. Nem kell éles fülű hiúznak vagy titkos kémnek lenni ahhoz, hogy meghalljunk bizonyos dolgokat. Arról nem is beszélve, hogy a magas hangtartományban beszélő lányok témái kimondottan vonzzák az idegenek figyelmét.

"Fegyelem és figyelem."Ez  a jelszavuk a falnál magányosan várakozó hallgatózóknak.  Minden kiderülhet abban a végig szenvedett 5 percben. Megtudhatjuk, hogy kinek milyen albérleti problémái vannak, kinek milyen a pasija és azt is hogy mi a helyzet kettőjükkel, ...stb. De mind közül a legfontosabb, hogy ki mennyire másnapos és hogy mit ivott és mit művelt a múltkori bulin. Talán mondanom sem kell, hogy mindegyik közül az utóbbi a legérdekesebb. Ezzel ellentétben mégsem nevethet fel hangosan az ember annak hallatán, hogy ki mennyire okádta össze a ruháját az éjjel. Az elnyomott kacagás pedig nem tesz jót az egészségnek. A másik kimenetele a dolognak az, hogy végig csak fogjuk a fejünket és egész egyszerűen nem hisszük el, hogy ezek a mai lányok, a barom szaktársaink, ezek a hülye picsák mennyire nem valók az életre. 

A fiúk baszós hányós történeteire fel sem figyel az ember, mert azokból már hallotta az összeset. De igazából itt is az előadás a lényeg. Amikor már úgy hiszed, hogy nincs menekvés és azon gondolkozol, hogy inkább leszarod az órát, mert ilyen kreténekkel nem ülsz be egy terembe, akkor hallod meg a tanár lépteit, és a kulcsok zörgését. Pár pillanat múlva az ajtó már nyitva áll és a diákok beözönlenek, hogy a legjobb helyet elfoglalhassák. Mindenki helyet foglal és amikor hátra pillantasz a vállad mögött, akkor látod csak, hogy azok a faszok a mögötted lévő padban ülnek.