Alapvető tudás

Mikor még ki sem tetted igazán a lábad a gimnáziumból vagy a középiskolából már azzal traktáltak az igazán nagy bölcsek, hogy "Fiam! Ennyi tudás sosem lesz a fejedben, mint az érettségi ideje alatt." Ha azt nézzük (és persze ők is ezzel érveltek), hogy az egyetemen egy darab témáról kell(ene) tudni mindent, míg az érettségin mindenről kell(ene) tudni mindent, akkor teljes mértékig jogos és vitathatatlan tényekkel állunk szemben. De itt nem erről van szó. Tegyük helyre a dolgokat! Az iskolának az iskolában van a helye! Nem szabad, hogy ez az undorító szenny megfertőzze az otthon melegét. Ahogy a több éve házas ember sem viszi haza a munkát, úgy a diák se szenvedjen az amúgy nyugodt lakásban.

Alig fejezzük be az érettségit már kezdődik az egyetem ahol szorgalmi- és vizsgaidőszakok végeláthatatlan sora vár ránk. Az első lépcsőfokot sem merjük megtenni, mert felnézünk és már látjuk magunk elött, hogy a csúnya rektor bácsi a saját diplománkkal seggel el minket. Inkább bevackoljuk magunkat a lépcső alá és azon morfondírozunk, hogy hogyan lazítsuk meg a deszkát az igazgató talpa alatt.

Mindent nem tudhat az ember, egy 18 éves fiatal meg aztán pláne, de miért kell még jobban megkeseríteni szegény diákok életét. Vannak még olyan tanárok akik még nem tudtak teljesen kiszakadni a Pál utcai fiúk varázsából és a mai napig követelik az einstandot. Csak az egyes kurzusokon történő buktatás sokkal fontosabb, mint egy szaros üveggolyó. És hogy igazán költői és teljes mértékig sablonos legyek azt kell mondanom, hogy végül az egyes tantárgyak teljesítésétől való "távolságot, mint üveggolyót" megkapjuk. De keményen.

Ezzel kijelentem, hogy minden tanár fasz. Csak ezt sajnos nem mondhatjuk a szemükbe. Persze ez túlzás, de ha jobban megnézzük, akkor nem találunk olyan tanárt, sőt embert aki mindenki szemében a legcsekélyebb szinten sem féreg természetű. Természetesen, mint minden más is, úgy ez is két oldalú kapcsolat. Az idióta tanárok óráira hülye diákok járnak.

- Tanár Úr!

- Mit akar megint?! - nagyot sóhajtva, fájdalmas arccal kérdez vissza. - Nézze! Inkább hagyjuk az egészet a csudába. Találjon ki valami érdekeset. Engem ez az egész nem érdekel. Haza akarok menni. Érti?!

- Jó de csak...

- Ismerem magát, ismerjük már egymást. Ne szórakozzunk itt egymással kérem. Elegem van, hogy a kifejezéstelen arcukat kell néznem egész nap és most még önnel beszélgessek, hallgassam az érveléseit? Tudja mit?! Írja meg levélben és majd válaszolok amint lehet.

Mondhatnám, hogy megértem a helyzetet, de talán a kedves Tanár Úrnak nem kellett volna olyan kutatási területet választania ami a hallgatók nagy részét -bármennyire is szórakoztató az előadás- teljes mértékig hidegen hagyja. Véleményem szerint vannak olyan ismeretek melyeket az alapvető tudás szintjénél mélyebben nem érdemes kutatni/tanulmányozni.

A diákok sem jobbak, mert azt hiszik magukról, hogy bármit megtehetnek. Pedig csak hülyék és tapasztalatlanok.

- Te mennyi levelet írtál már a tanároknak, mondjuk vizsgákkal/vizsgaidőpontokkal kapcsolatban?

- Rengeteget.
- Elárulnád, hogy mi a megfelelő stratégia egy újabb vizsgaidőpont kikönyörgésére?

- Ez változó. Ismerni kell a tanárt. Van akinél az őszinteség dominál, de van olyan aki szarik az egészre és simán ad egy második vagy harmadik lehetőséget.
- Őszinteség? Megírod, hogy nem tanultál vagy hogy másnapos voltál és...

- Nem! Kizárt! Azért mindennek van határa. A lényeg az, hogy olyan alibit kell kitalálni ami elég hihető, nem túl nevetséges és semmilyen kézzel fogható bizonyíték nem szükséges az elhitetéséhez. Ez az alap, ebből indulunk ki, de a titkos hozzávalót nem árulom el.
- Hány kérelmet írtál eddig?! Nem kell pontos érték csak úgy nagyjából.

- Maradjunk annyiban, hogy volt egy két ügyem a Tanulmányi Osztályon dolgozó nénikkel.

Végtelen pártatlanságunkat bizonyítva megkérdeztük Terézt a mi örök konyhás néninket, hogy mondjon véleményt a már említettekkel kapcsolatban.

- Én igazából nem értek ehhez. A hétből öt napot itt vagyok, a konyhán kívül nem látok semmit. Nekem aztán olyan mindegy, hogy kinek az ebédjébe túrházok bele.